6.rész 2/2
Az ajtón Jake lépett be.
-Ash innentől majd én átveszem-hangjában mintha egy kis élt lehetett volna hallani.De nem volt más választása Ashleynek lelépett.Idegesen.Helyét át vették.Jaj, össze dől a világ!
-Mi a teljes neved?-kérdeztem mikor elém ért.
-Pitts-feleli,majd valamit elő vett a pulcsija alól.Azt hittem fegyvert.De nem.Egy smink dobozt.
-Azzal te mit akarsz?Halálra akarsz sminkelni?-kérdeztem röhejesen.
-Psszt!-suttogja,majd felnyitja a kis dobozkát.Tud sminkelni?Mi a fene?
-Figyelj,azt kell eljátszanod,hogy megütöttelek.Szóval mikor kenni kezdem az arcod kiabálj.Vagyis csináld amit szoktál-mosolyog rám kedvesen?Már végképp nem értettem,mi van vele.De tettem mit mondott.Amint a bőrömet érintette az ecsettel kiabálni kezdtem.
-Idióta!-hangomba még egy kis élt is sűrítettem.A végére szinte elment a hangom de megérte.Meg ismertem Pitts kedves oldalát.Ő más.Benne van emberség.
-Jó azt hiszem készen vagyunk.Hogy tetszik?-kezében a telefonját tartotta,majd elől kamerán megnézhettem a végeredményt.Meghökkentem.Egy élethű monokli folt volt a bal szemem alatt,és mű vér a kezemen.Mint akti alaposan helyben hagytak.
-Hogyan hálálhatom meg?-magamat is megleptem ezzel a kérdéssel.Megrázta a fejét.
-Ennyi a minimum ha már itt vagy-feleli,majd eloldozza a kezeimet.A kötél piros nyomokat hagyott csuklómon.Mikor ráálltam a lábamra majdnem összeestem.Jake rám nézett.
-Baj van?-kérdezi tőlem.Legyintettem.Hiába nem vert meg,nem leszek a barátja.Attól még gyilkos marad.Lassan,bicegve mentem fel az emeletre. A férfi kinyitotta előttem az ajtót,majd kitessékelt. A többiek rám néztek.Andy elismerően bólintott.Beszóltam neki.-Mi van nincs jobb dolgod mint bólogatni,amiért megvertek?Chö-hangom gúnyos volt.Ha szemekkel ölni lehetne már rég a temetőben lennék. De mivel nem,ezért húzhatom az agyát.Azt hittem békén hagynak.Igen, hinni a templomban kell. Leakartam ülni,de messzire a bunkó ötöstől.Természetesen nekem nincs beleszólásom semmibe.Még abba se,hogy hova üljek le.
-Miért oda ülsz?-kérdi a zsiráf.Megvontam a vállam.
-Mert pszichopaták vagytok?-kérdeztem felvont szemöldökkel.Már kezdtem azt hinni,hogy leülhetek és elmélkedhetek az élet nagy dolgain de nem,ez sem talált.Mivel ma már KÉTSZER visszaszóltam,a felhőkarcoló(vagyis Andy) megragadta a csuklómat,majd kíméletlenül elkezdett felfele húzni.Vagy hússzor elestem volna,de ő megtartott és vitt.Meghitt pillanat.... Megálltunk egy fekete ajtó előtt,amit kinyitott majd belökött.Hatalmasat zakóztam.A kezemet a fejemhez raktam,felfogva az ütés erejét.A srác,felhúzott majd megütött.Egyszer,kétszer,háromszor.A fejem sajgott és a kezem is.Egy ideig csillagokat láttam.
-Nincs jobb dolgod,mint egy nőt verni?-kérdeztem miközben egy jó adag vért köptem rá.Nos ezzel sem nyertem nála piros pontot el.Az utolsó ütést ököllel mérte rám.Egyenesen neki estem az éjjeli szekrényének.Szédültem.Hányingerem volt.Éreztem a fémes ízt a számban.Kiabálásokat hallottam,majd valaki betörte az ajtót és karon ragadott.Hallottam egy lövést,majd elvesztettem az eszméletem.
5.rész 1/2
Scarlett szemszöge:
Az éjszaka nyugisan telt.Vagyis addig,amíg el nem aludtak a srácok.Jake mellettem szuszogott aranyosan.Mi van? Aranyosan??Na jó erre ne is gondolj! Meztelen lábamat,le helyeztem a padlóra,majd óvatosan felálltam.A pamut szőnyeg elfedte lépéseim zaját,szóval az ajtóig zökkenő mentesen telt az utam.Megfogtam a kilincset,majd lenyomtam.A szoba bejárati ajtaját,kinyitottam és kiléptem rajta.Semmi.Mindenki alszik.Nesztelen lépésekkel haladtam.
-Közel a cél...-suttogom.A lépcsőkön lementem,majd egyenesen az ajtóig mentem.Nagy meglepetésemre nyitva találtam azt.Nem érdekelt,hogy bármi elvághatja a lábamat a lényeg,hogy ki jussak innét. Már épp mentem volna ki,mikor meghallottam magam mögül egy álmos hangot. Ó,Istenem!
-Hova-hova?-Ashley hangjában kíváncsiság bujkált. Nekem se kellett több,mint akinek az élete múlik rajta futni kezdtem.Be,egyenesen az erdőbe.Megannyi horzsolást szereztem.A karom és a lábam is vérzett.Lépéseket hallottam mögülem.Az oldalam szúrt.Nem érdekel!
Az orrom hegyéig sem láttam,de ez zavart a legkevésbé. Elestem.Sajnos épp egy lejtőn akartam át menni sikertelenül.Ahogy estem,úgy vertem be egyes testrészeimet.Mikor megálltam,alig volt erőm felállni,de mellettem volt egy fa,felhúzódzkodtam,majd próbáltam nem elájulni.Késő. A léptek mögöttem álltak meg.Jake hangja megtörte a hátborzongató csendet.
-Sajnálom-suttogja,majd éreztem,hogy valamit az orromhoz szorít.Nem akartam!Tiltakozni sem volt erőm,nem hogy küzdeni. Vettem egy levegőt megadásképpen,majd szemhéjam lecsukódott engem pedig elnyelt az álom.
Jake szemszöge:
Ashley keltett fel minket,miszerint Scarlett menekülőre fogta.Az erdőben nem juthat messzire.Mindenki felvett egy ruhát,majd indultunk utána.Hallattuk,hogy merre megy.Követtük.Természetesen senkinek nem hiányzott egy kis fogócska,de nincs mit tenni.Átkozott gyors!De megtörtént a baj.Elesett. Lassítottunk a tempón.Ilyen sebekkel nem fog tudni elmenekülni.
-Ezek után,jobban tennéd ha figyelnél rá-morogja Andy,miközben lassan sasszézva lementünk a lányhoz.Egy fa mellett támaszkodott.CC a kezembe adta a kloroformot és a kendőt.
-Sajnálom-suttogtam úgy,hogy csak ő hallja majd az orrához szorítottam a kendőt.Megadta magát.Ájultan esett össze.Felkaptam menyasszony pózba,majd elindultunk vele.Haza felé senki sem szólalt meg,amit megértettem.Látszott,hogy a lány komolyan gondolja,hogy megszökik.Mikor megláttam a házat,megkönnyebbültem. Belöktem a bejárati ajtót,majd elsőnek léptem be a házba.A karjaimban fekvő lányt,letettem a kanapéra. Jinxx feloltotta a villanyt. A látványtól mindannyian elszörnyedtünk. Scar teste sebekkel volt tele.A lila foltokból sem volt hiánya. Andy rögtön felszaladt egy elsősegélynyújtó táskáért.
-Add már ide!-idegeskedtem,majd Biersack kezéből kikaptam a táskát.Kinyitottam,majd a fertőtlenítőért nyúltam.Rutinosan fertőtlenítettem le a sebeit,majd kötöttem be őket.
-Mi legyen ezek után?-tettem fel a költői kérdést.
-Semmi.Nincs túl jó passzban ahhoz,hogy megszökjön még egyszer.Viszont!Mivel már majdnem sikerült neki muszáj lesz elbeszélgetned vele-feleli Andrew. Megráztam a fejemet.
-Én biztos,hogy nem!Nem vagyok képes rá!-feleltem.Hangomban kétségbeesés bujkált. Ha én nem,akkor majd Purdy fogja.Ó a fenébe már!
-Srácok ezt ne most!És ne így!Ha felébred akkor majd megbeszéljük-Chris törte meg a kínos csendet.Szokás szerint megint igaza volt.Megvárjuk amíg fölébred.
Scarlett szemszöge:
Minden egyes porcikám égetően fájt. Szemeimet résnyire kinyitottam.Tehát nem álom.Tényleg elraboltak. Felakartam ülni.Egy fájdalmas nyögés kíséretében végre hajtottam tettemet. Jake bűnbánóan felém nézett.Mi van???
-Figyelj.Tudod mi volt a szabály nem?-kérdi tőlem a zsiráf.Bólintottam.Tudtam mi lesz,ha nem sikerül megszöknöm.
-Csináljatok amit akartak.Úgy sem érdekel.Egytől-egyig mocskos,pszichopata gyilkosok vagytok,akik csak azért rabolgatnak nőket,mert tudják,hogy a saját neműket nem győznék le-fejtem ki véleményemet vakmerőn.Ashley felvonta a szemöldökét.
-Azt hiszed,hogy mi nem öltünk férfiakat?-kérdi Andy.Megvontam a vállamat.
-Nem hiszem,tudom-ajkamat gúnyos mosolyra húztam.Nem válaszolt,csak bólintott egyet.A csaj nevű,felém lépett,majd minden óvatosság nélkül felállított.
-Te paraszt!-kiáltom,mert a lábamba belenyilallt a fájdalom.Ő csak mosolygott ezen,majd elkezdett "terelni" engem egy vas ajtóhoz.Kikerekedett szemekkel néztem előre.Oda én be nem teszem a sérült lábaimat!Hát ez komplett,emberszabású hülye!De mindhiába,a férfi belökött az ajtón,majd kulcsra zárta azt.Feloltott egy villanyt.A látványtól elszörnyedtem.
-Te szadista..-nem fejezhettem be ócsárolását,majd szó szerint rálökött egy székre. Megfogott egy kötelet,majd a kezeimet a karfákra kötötte. Nem tudtam mit akar,de az 100%,hogy nem az időjárásról akar beszélni. Eltűnt egy oszlop mögött. Féltem.Az ember a horror film nézése közben fél.Viszont ha ilyen helyzetbe kerül,megtapasztalja a félelem igazi valóját. Itt nem monitoron keresztül nézed,hogy holmi szellem vagy démon megöli az embereket.Itt szemtől-szemben állsz egy gyilkossal.És ez nem film.Ez a valóság.Hacsak nem drogozol. Mert akkor láthatsz csillám pónikat is akik szivárványon ugrálnak. Előlépett egy számomra ismeretlen tárgyal a kezében.Egy biztos,az nem ahhoz kell,hogy sütit süssenek vele!
-Mit akarsz te azzal?-böktem fejemmel a hegyes tárgy felé.Elmosolyodott. Min kell ezen mosolyogni?-Te elmegyógyintézetbe való vagy!-mondtam vinnyogva.De ő csak megvonta a vállát.Épp támadni készült vele,mikor betoppant.....
Köszönet
Azta!Hol is kezdjem? Azt hittem,hogy talán 100 lesz a megtekintések száma,erre kétszer nagyobb lett.Leírhatatlanul boldog vagyok :) Egyszerűen nem találok szavakat.Ma is nyolcvanan benéztetek :) Nagyon hálás vagyok nektek :3 <3
4.rész
A következő ütést vártam,de nem kaptam.Jake (azt hiszem így hívják) óvatosan,mintha egy porcelán babát fogna karjaiban vezetett fel valahova.
-Mit akarsz tőlem?Nem vagyok semmire sem jó!Engedjetek el!-suttogtam kétségbeesetten.Szemeimmel végig pásztáztam a folyosót.A bal és a jobb oldalon egyaránt sok ajtó foglalt helyet.Minek ennyi szoba? A férfi magával szembe fordított. Szemei pajkosan csillogtak.Ez nem jelenthet jót.
-Scarlett-ízlelte a nevemet. Próbáltam ujjait lefejteni a kezemről,de nem sikerült. Kezdett fogyni a türelmem.Ő valahogy más volt mint a többi.Ugyanúgy veszélyesnek nézett ki de mintha az ő szemeiben még egy kis emberséget is fel lehetne fedezni.Nem nézhettem örökre az íriszeit,mert óvatosan húzni kezdett egy szoba felé.Az ajtót kinyitotta előttem,majd bevezetett.Féltem.De nem tett semmi erőszakosat,csak adott ruhát és elküldött fürdeni.A fürdőszoba hatalmas volt.Volt ott egy egész alakos tükör.Félve belenéztem.Elszörnyedtem a saját látványomtól. Arcom hulla fehér volt de egy piros folt még jobban elcsúfította,ajkaim kiszáradtak-cserepesek voltak,hajam kócos.Kényszerítettem magam,hogy elfordítsam a tekintetem a tükör képemről.A kád felé fordultam.Fáradság lett úrrá rajtam. Oda léptem a csaphoz,majd megengedtem a hideg vizet.Öntöttem bele tusfürdőt majd levetkőztem.A fehérneműknél hezitáltam. Végül levettem azokat is.A csapot elzártam,majd beültem a fehér sarokkádba. A víz hőmérséklete kellemetlen volt,de nem tehettem mást.A hajamat megmostam,találtam ott sampont és nem zavart,hogy csak férfi márkás volt.Nem időztem sokat,hamar lefürödtem.Aztán rájöttem,hogy nincs benn törülköző.
-Óh,ne ezt ne..-suttogom.Nem mehetek ki vizesen! De pucéran sem. Hallottam,hogy valaki bekapcsolja a tévét. Én aztán ki nem kiabálok! Olyan 20 perce ülhettem benn a hideg vízben mikor valaki kopogott.
-Öhm,izé jól vagy?-kérdi Jake.
-Uh,hoznál be egy törülközőt?-kérdeztem vissza zavartan.Kuncogást hallottam,majd nyílt az ajtó.Eltakartam magamat.
-Nem tudsz újat mutatni-feleli,majd akár milyen furcsán is hangzik belenyúlt a vizembe.Jó lehet,hogy vacogtam de na! Minek kell belenyúlni?
-Ez jég hideg!Normális vagy?Siess!-tapsol,majd kimegy. Így tettem.Leengedtem a vizet,kimostam a kádat majd felöltöztem. Kiléptem az ajtón,be a szobába.Haboztam az ágy előtt állva. A férfi rám nézett. Pontosan az arcomra. Megpaskolta maga mellett a helyet. Bátortalanul leültem mellé.Ujjával óvatosan végig húzta a pofon helyét.Felszisszentem.
-Fáj?-kérdezte tőlem.Megráztam a fejemet.Túlságosan is sebezhető vagyok előtte!Nem szabad!Ő egy gyilkos.Vagyis azt hittem....
3.rész
-Eladva..-a végére már nem figyeltem.Lefagytam.A bensőm sikítozott,hogy induljak és meneküljek.Így tettem.Kifutottam az ajtón,végig a folyosón de nem jutottam messzire.Valaki megrántotta a karomat,így elestem.-Ezért,még számolunk-suttogja a fülembe egy rekedtes hang,majd talpra állított.Rángatóztam,ütöttem és sikítoztam,de ezzel csak felhergeltem őket.Öten vannak.Mindannyian fekete,bőr ruhában virítottak. Ijesztő tekintettel néztek végig.
-Undorítóak vagytok-köptem feléjük a szavakat.Az egyikük válaszolt. -Most nem csináltunk semmit,majd ha haza értünk.Akkor már mondhatod!-kacsint rám.Barnás-fekete haja eltakarta a bal szemét.Rám tört a hányinger.Megijedtem. Éreztem,hogy elfehéredek.Ugyanazon az úton mentünk ki,mikor behoztak.Egy fekete kisbuszba szó szerint belöktek. -Tuskó..-morgom,majd az ablak mellé csúsztam.Mellém a megfenyegető férfi ült.Éreztem,hogy szemeivel engem vizslat. -Nem esnek ki a szemeid??-kérdeztem flegmán.De nem hagyta abba.Annyira,de annyira felképelnem. De nem tehetem.Most nem.A sofőr,aki kétszer olyan magas volt mint én megszólalt.Rükvercbe tette a kocsit,majd elindultunk. -Néhány szabály:Megszöksz amit kétlek de ha esetleg sikerülne,megtalálunk de abból nem lesz köszönet-néz hátra a visszapillantóból. A szavak csak kicsúsztak a számon.-Oké zsiráf..-feleltem gúnyosan.Kicsit mosolyogtam is. Igen,normális ember szerintem csöndben bólintottak volna de én nem más vagyok. Nem tudtam merre megyünk,mert sötétíttet volt az ablakom.Meg nem volt rajtam kontaktlencse.A mellettem ülő férfi belesuttogott a fülembe. -Ezért még számolunk-hangjától kirázott a hideg.-Jaj,tudsz számolni?-néztem rá angyali tekintettel. Vonásai megkeményedtek.Így a félhomályban megrémisztőbben néztek ki.Kényszerültem egy picit hátrébb csúszni,de nem segített sokat. -Ash,hagyd majd elintézzük otthon-mondja a mellette ülő srác.Az ő kinézete picivel barátságosabb volt mint a zsiráfé.. -A második:Amit mondunk az úgy van és azt kell tenned.Ha ellenszegülsz,akkor büntetés lesz-feleli az anyós ülésen ülő férfi.Még mindig volt erőm vissza szólni.-Beállítotok a sarokba?-kérdeztem "kedvesen". De nem törődtek vele. A mellettem ülő szólalt meg.-Ha megpróbálsz megütni minket,akkor is büntetés lesz a vége-feleli nekem. Most ismét felé fordultam. -Kapd be!-mutattam be neki.Szinte már vérben forgó szemekkel néztek rám.De én csak mosolyogtam győzedelmesen.Arra kaptam fel a fejemet,hogy valahol leparkoltunk.A zsiráf kiszállt,majd kinyitotta az ajtót előttem.-Üdv a Pokolban.-suttogtam magamnak,majd felnéztem az "otthonomra". -Indulj-rántott egyet rajtam valamelyik. De én csak álltam megkövülve.Mit vártam? Lepukkant,ősrégi házat? Igen.Viszont egy 2 emeletes,hatalmas kerttel és technikai felszereltséggel el látott ház előtt álltunk.Egyikük megunta,hogy ott állok mert a vállára kapott.Hiába akartam kiabálni nem voltak szomszédaik. Csak ott csüngtem egy srác vállán és vártam a végzetemet. Beléptünk a házba,majd ott letett. -Mi a nevetek?-kérdeztem hirtelen. -Jake-feleli az,aki felkapott a vállára. -Ashley-mondta az,aki mellettem ül.Igyekeztem nem elröhögni magam a nevén.Sikerült.-Andy-bólint a zsiráf. Jó,tudom röhejes név de akkor is magas!-Én Jinnx vagyok-mosolyog rám kedvesen(?) az ötödik tag.Bólintottam. -Engem Chrisnek,de CCnek is szólíthatsz.-mosolyog ő is-Engem Scarlettnek hívnak-vonom meg a vállamat. Ott álltam a nappaliban és a szökési útvonalamat terveztem. -Nem szöksz meg.Nem tudsz-mintha a gondolataimban járt volna Jake. -Mit akartok tőlem? Találtok ezerszer szebb lányt is. Meg amúgy is! 1000$?Miért nem raboltok el egy lányt? Na jó ezzel nem azt akartam mondani,hogy csak úgy kedvetekre rabolgassatok-felelem zavartan.A zsiráf,más néven Andy megszólalt.-Megvettünk,innentől kezdve azt csinálunk veled amit akarunk-mondja nekem sokat mondóan.-Mit képzeltek ti magatokról?Nem egy tárgy vagyok!-ordibáltam velük.Ashley pofon vágott.Keményen. Arcom az ütés erejétől,elfordult.Éreztem,ahogy lángba borul az arcom.Az arcom szinte égett a fájdalomtól.-Gyűlöllek titeket!Mocskos,undorító gyilkosok vagytok egytől egyik!Rohadjatok meg a pokolban!-kiabálok velük.Ami utána történt arra nincsenek szavak.
Nem tudom hol vagyok. Fázok,fáj a fejem és a kezem. A szemeimet lassan nyitottam ki. Ami a szemem elé tárult az a sötétség volt. A földön ültem,kezeim egy oszlophoz voltak kötve. Szóval ezért fájt a kezem.... A levegő nem volt túlságosan hideg,de meleg sem volt. A sarokban megpillantottam egy kamerát. Onnan tudtam,hogy az egy kamera mert pirosan jelzett. Be van kapcsolva. Gratulálok Sherkolck! Hallottam,hogy nyitódik az ajtó. A hirtelen jött fény majdnem kiégette retináimat. 1 alakot láttam magam előtt. Olyan 50 év körüli lehetett. - Mit akar tőlem?-kérdeztem idegesen. Fel kacagott.- Semmit édes. Én semmit-feleli,majd felállít. Mi az,hogy Ő semmit? Akkor ki? Eloldozta a kezemet,majd bekötötte a szememet. Féltem. Leesett,hogy ki volt ő! -Nyugi drágám. Mondtam,hogy én nem bántalak-suttogja nekem,majd tovább "vezet" engem. Amint kiléptünk a szabadba próbáltam hallgatózni. Hátha valami elárulja hol vagyok. Csalódnom kellett. Beültetett egy kocsiba,becsapta az ajtót majd ő is beült. A jármű elindult,majd a kerekei csikorogva útnak indultak. Nem kérdeztem semmit. Nem tehettem. - Csak pár szabály. Ahova viszlek,jobb ha csöndben maradsz.Nem szeretik a hangos,rendetlen lányokat. -Az,hogy mi lesz veled nem én döntöm el. Hanem az,hogy ki vesz meg.-feleli nekem.Várjunk? Mi van?? Ordítani tudtam volna.Mi vagyok én?? Nem egy olcsó portéka amit el kell adni. Egy élő,érző emberi személy vagyok.Csak,hogy ezekkel nem törődnek. Éreztem,hogy fokozatosan lassul a kocsi,majd végleg megáll. - Leveheted a kendőt. Innen már nem szöksz meg-szólal meg ismét. Levettem a szememet eltakaró rongyot.A látvány ami elém tárult egyszerre volt ijesztő,és elrettentő. Egy 2 emeletes ház előtt álltunk. Itt-ott már mállásnak indult a fal. Az ablakok betörtek. Nem ismertem ezt a környéket. A ruha mit viseltem a tegnapi volt. A férfi taszított rajtam egyet majd "bevezetett" a házba. Ott egy hatalmas,kigyúrt állat vitt tovább. Ajtók mellett haladtunk el. Volt ahol kiabáltak. Eladva! De volt ahol éppen licitáltak. Szökni sem volt esélyem. Megálltunk egy szürke vasajtó előtt,amit kinyitott és belökött rajta. Tucatnyi velem egykorú volt benn a kis helységben. Mindenki arcán félelem tükröződött. Egy szőke hajú lány elém lépett és a kezembe nyomott egy szürke ruha szettet. Elfogadtam,majd felvettem. Leültem egy nálam fiatalabb lány mellé. Néztünk ki a fejünkből. Nem tudtam sírni. Nem voltam szomorú. A testemet a harag fűtötte. És a düh. Nem tudom mennyi idő telt el azóta amióta itt vagyok,de egyre fogytunk. A végén már csak 3man ültünk benn a kis helyiségben és vártuk a végrendeletünket. Amikor az én nevemet mondták megijedtem.De nem volt mit tenni. Egy férfi alkaron ragadott és elrángatott egy másik szobába. Ott körülbelül 20 ember tartózkodott. Egy kis ki emelvényre kellet rá állnom. Elkezdődött.
- 100$!-mondja egy férfi. Nem vehettem szemügyre mert a következő ár is elhangozott. - 10000$-hangzik a sarokból egy hang. Senki nem licitált tovább. - Akkor eladva......
-Nos tehát akkor hány csont van az emberi testen?-teszi fel a kérdést a tanárunk. Mindannyian a fejünket törtük,mikor beugrott a válasz. Fel is emeltem a jobb kezemet jelezve,hogy én megtudom mondani a helyes megoldást. A tanár úr felszólított. -Pontosan 206-felelem. Páran összesúgtak a hátam mögött,hogy stréber. De ugyan már! Ha az ember orvosi karon tanul akkor ez nem alapvető?? -Igen. Scarlett esetleg nem akarsz besegíteni nekem? Ma hoztak be egy kényes esetet. Több szem többet lát-mosolyog rám. Rögtön beleegyeztem. Nem törődtünk ezzel a témával tovább,mert mentünk a következő anyagra. Az óra végén,mindenki totál fáradtan hagyta el a termet. Kivéve én. Az iskola ahova járok hatalmas és modern. Itt felkészítenek,hogy mit kell tenni ha esetleg elájul valaki. Vagy eltör valami testrészünk. Ilyenek. Amúgy maga az épület 1986ban épült. De mostanra már teljesen megváltozott.Sokat merenghettem,mert már csak arra eszméltem fel,hogy valaki a kezét a szemem előtt lengeti. Megráztam a fejemet és vissza tértem a "valóságba". -Jól vagy?-kérdezi aggódóan Mr.Raynolds tőlem. - Igen. Na akkor mehetünk?-kérdeztem vissza. Kicsit habozott,de bólintott és elindultunk. Nem kellett sokat mennünk,mikor megérkeztünk a várt épülethez. Ott bementünk,majd onnantól követtem a tanáromat. Sokan köszöntek nekem. Ismernek már. ---A VIZSGÁLAT UTÁN---Az akit meg kellett néznem egy gyilkosság áldozata volt. Sokan látnak a filmekben/sorozatokban halottakat. Hiába élethű,de amikor szemtől-szemben vagy egy hullával akkor már minden más. Megtudtuk a nevét,csináltunk toxikológia tesztet is ami kimutatta,hogy nagy mennyiségű drog volt a vérében. Kissé sokkolódva indultam haza. Anyának szóltam,hogy kések amit megértett. Összehúztam magamon a ruhámat majd elindultam. Az égbolt sötét volt és kiszámíthatatlan. Mintha pontosan ezt akarná. Olyan érzésem volt mintha követnének. -Nyugi Scar. Nem lesz bajod..-nyugtattam magamat. Már kezdtem megnyugodni,mikor éreztem,hogy valaki valamit az orromhoz szorít. Ez biztos kloroform.Szabadulni akartam az illető erős szorításából de nem sikerült. -Scarlett vegyél levegőt. Így is-úgy is elrabolunk-hallom a férfi hangját. Válaszolni akartam,de ezzel levegőt is vettem. Túl késő volt. A látásom elhomályosult,testem elernyedt és elájultam. Istenem most segíts meg!
Fülszöveg
Scarlett Sky átlagos lány. Jól tanul,sohasem szeg szabályt mindig hazaér a megbeszélt időpontra. Egy napon,minden megváltozott. Hazafelé tartott,mikor elrabolták.Foggal-körömmel küzdött az ellen,hogy "ágyast" csináljanak belőle. Természetesen sikertelenül. De kik azok akik elrabolták őt? És mit akarnak tőle?
