2015. november 29., vasárnap

                                                           13.rész

Mikor felébredtem már besötétedett.

-Ugh.-morgom,majd kómásan felültem az ágyamban.Nyújtóztam egy nagyot és ásítottam. Végül vettem fáradtságot és a szekrényemhez léptem.Igen ám,de villany meg nem volt feloltva és csodálkoztam,hogy nem látok.Oda cammogtam a kapcsolóhoz,majd kisebb fajta látási sérültséget szerezve de magamra kaptam egy ruha szettet. Már amennyire sajgó fejjel lehet sietni.Hála az égnek tudom,hogy hol vannak a srácok.Itt a városunkban.Sajnos egy újabb lány holttestre találtak rá. Talán nem kéne elmennem. Talán. Anya és apa biztos,hogy dolgozik.Ilyen kis incidens végett nem fognak szabid ki venni. Szabad a pálya!De hogy hol találom meg őket? Azt nem tudom. De majd kiderül. A biztonság kedvéért tettem el bors sprayt. Nem lehet az ember eléggé óvatos. A tükörbe néztem.Ismerős idegen.A szó belefészkelte magát az agyamba.A tükörképem ugyan úgy nézett ki.Fekete haj,kék szemem semmilyen érzelmet nem mutatott.Arcomról sem lehetett semmit leolvasni.Ez erőt adott nekem.20:00 néztem a digitális órámra. Indulni kéne. Hátat fordítottam a tükörnek majd belebújtam a cipőmbe. Itt az idő!Egy hang a fejemben azt ordítozta,hogy álljak le és ne folytassam! de nem érdekelt.A szobámat elhagytam,majd lassan a házat is.Tényleg akarom ezt? Nem biztos.De ha elkezdtem folytatom. A lámpák gyér fényében minden kiszámíthatatlanabbnak tűnt,felettem pedig vihar felhők gyülekeztek ami nekem nagyon nem tetszett.Nagyon nem. Nem tudtam merre megyek,ezt a környéket nem ismertem. Az idiótaság felsőfokát léptem át,mikor hallottam,hogy valaki jön mögöttem és nem futottam el.Túl késő volt.Valaki berántott egy sikátor féleségbe. 

-Engedj el!-ordítoztam de nem hallotta meg senki.Valakinek csak jönnie kell!

-Kussolj-rántott rajtam az illető.Ez Jinxx? Nem ilyen nincs! De nem hagytam magam.Valahogy sikerült elővennem a bors sprayt és lefújni vele.Szitkozódva a földre esett.Nem tétlenkedtem,rögtön futásnak eredtem.A távolban villámlásokat láttam. Kellett nekem ez!De nem voltam egyedül.Sajnos.Egy blokknyira jutottam el,mikor a földre rántottak. Igen rántottak. Ütöttem,kiabáltam viszont ezzel csak a hangom rekedt meg. Felállított egyikük,majd bilincset(?) tett a két csuklómra. 

-Eresszetek el mert ha nem..-nem fejeztem be a fenyegetésemet,majd az egyik srác megszólalt. -Ha nem fogod be a szádat ismerek 1-2 módot,hogy megértsd-suttogta fülembe Andy.Kellett ez nekem? Miért nem maradtam a seggemen?? Hiába volt a fenyegetés,attól még ugyan úgy ellenkeztem és arcon köptem.Gratulálok!Tapsot nekem! Az eső szemerkélni kezdett de őket ez nem érdekelte. Az ütés hirtelen jött,melynek ereje végett a földön kötöttem ki. Aztán felkapott vállára és valahova el vitt. Segítsetek! 

2015. november 26., csütörtök

                                                             12.rész

Ziháltan ébredtem fel a...szobámban????Mi van?? Ne!Ilyen nincs!Álmodtam az egészet??Mindent?? Felültem az ágyamon és megnéztem az oldalamat.Nem volt ott lövés nyom. 

-Hála az égnek felébredtél!-jön be anyám a szobába.Kezében egy tálcát tartott.

-Ugh.. Öhm.. Mi történt?-kérdeztem,nem törődve az ínycsiklandó illatokkal. Anya mintha fel készült volna erre a kérdésemre.

-Hát a kórházban voltál segíteni,mikor valaki neked jött és leestél a lépcsőn.De mivel tudtam,hogy nem lettél volna benn hazahozattunk.-feleli nekem,majd a mellettem lévő éjjeli szekrényre rakta a tálcát. 

-Most egyél!Azután pedig pihenj-mosolyog rám,majd elment.Még mindig a sokk hatása alatt álltam. Ezt mind csak álom volt?Zavartan beletúrtam a hajamba.

-Jó nyugodj le-csitítgatott a bensőm. A kaja felé fordultam,majd remegő kezekkel elvettem a pirítóst tartalmazó tányért.Farkas éhes voltam. Hamar megettem a reggelimet,majd a laptopom felé nyúltam.Hogyan keressek rájuk? Lehet,hogy élnek!Ugye? Ez az! "Jake Pitts" pötyögtem be a billentyűmön a férfi nevét.Az a fránya lassú net!A Google végül kínzó lassúsággal beadta a találatokat. Körmömet rágva néztem a monitort. A végeredmény az lett amire vártam. Szóval létezik.Tényleg bűnöző!Akkor miért álmodtam velük?Ez olyan mint egy puzzle. A darabok össze-vissza vannak és várni kell mire a kép összeáll. Szóval álmodtam velük,tényleg élnek. Talán nyomoznom kéne utánuk.... Az idő reggel 11et ütött.Anya lassan megy dolgozni.Tovább olvastam.Rájöttem a vezetéknevükre és,hogy miket tettek.Nos szerintem kétszer is meggondolom,hogy nyomozok-e utánuk. Meg amúgy is!Ha fél Amerika üldözi őket én hogy tudnám megtalálni Jaket? 

-Kicsim,elmegyek a boltba hozok valami finomat-nyit be anya ismét a szobámba. 

-Oké-erőltettem magamra egy műmosolyt. Hála az égnek nem buktam le és egyedül hagyott. Megvártam míg elmegy az autóval. Kitakaróztam,majd megpróbálkoztam a járással.

-Ha elesel hülyén halsz meg!-"nyugtatom magam" majd indulásra készen emeltem a bal lábamat. Első lépés. Állok. 2. lépés még mindig állok és megyek! Habár lépteim bátortalanok voltak de nem panaszkodtam. Sokáig csak körbe-körbe mászkáltam mire rendesen tudtam menni.A laptopom elé ültem majd a lehető legtöbb információt próbáltam gyűjteni arról,hogy hol lehetnek. De mit akarok én?Oda állni,hogy "Figyu békével jöttem,csak rólatok álmodtam" szerintem helyben megölnének. De ki tudja? Próbáltam 5ig aludni,szóval vissza feküdtem ágyamba majd azzal nyugtatva magamat,hogy megtalálom Őt elaludtam. 

2015. november 14., szombat

                                                              11.rész

Megcsókolt.Igen jól láttátok!Nem olvastátok félre.Az eszem ordítozott velem,hogy hagyjam ezt abba mert ez nem jó.Szívem pedig őrjítő tempóban kezdett el dobogni.Én szakítottam meg idilli pillanatunkat.

-Ne ezt nem szabadna-feleltem kábultan.Szemei kíváncsian fürkésztek engem.

-Miért?-kérdezte tőlem.Próbáltam nem a szemeibe nézni,mert akkor nem tudnék hazudni neki.. 

-Mert én mást szeretek-nyögöm ki végül. Felvont szemöldökkel nézett rám,majd legurult rólam. Felsóhajtottam,majd kócos hajamba túrtam. 

-Kérhetek valami ruhát és egy fésűt?-hangom rekedtes volt.Szinte rá sem ismertem. Bólintott,majd kiment az ajtón.Próbáltam ésszerűen gondolkodni de nem ment.Csak Jake és Andy körül forogtak a gondolataim. 

-Hé!Hahó!-arra eszméltem fel,hogy valaki a szemem előtt lengeti karjait.

-Öhm..Mit is mondtál?-kérdeztem az előttem álló sráctól.Ő csak a fejét ingatta,majd a kezembe nyomott egy ruha szettet és a kívánt fésűt.Egy "elmentem fürödni" kiáltás után bevonultam a fürdőbe. A törülközőt már előre betettem,nem akarok még egy ciki pillanatot.Levetkőztem majd beálltam a tus alá. A meleg víz segített,hogy tisztábban lássam a dolgokat. Nem tudtam dönteni a két srác közül.Inkább el zártam a vizet. A testem köré tekertem a törülközőt,majd vártam míg eltűnik a pára a tükörről.Féltem bele nézni.Végül megtettem.A látványtól szinte hátrahőköltem.Ismerős idegen.Ez a szó beleégett a tudatomba.A tükörképem vissza bámult rám.De most egész más volt az össz hatás. Az általában boldogan csillogó szemeim most gondterhelten néztek vissza rám.Az arcom kifejezéstelen volt.Kényszerítettem magamat más felé nézni,majd felöltözni.Hajamat megfésültem,majd hagytam,hogy hullámokban a vállamra omoljanak fekete tincseim.Kinyitottam az ajtót majd kiléptem rajta.A ruha amit kaptam pont jó volt rám. Igaz a pólómat picit feljebb húztam,mert sokkal többet mutatott volna mint kellene. Jake ott ült az ágyán kezében pedig a telefonja képernyőjét nézte. Mikor hallotta,hogy kijöttem rámnézett. 

-Figyelj..-kezdett bele mondandójába. Értelmetlen fejjel néztem rá.

-Igen?-kérdeztem félve.Sóhajtott egyet.Ekkor vettem észre,hogy mellette 2 bőrönd volt. 

-Elmegyünk egy ideig.Andy veled marad.-ahogy ezeket a szavakat kimondta azt hittem összeesek.Én?Andy?Egy ideg kettesben?Ne kérlek ne! 

-O..oké-hangom halk volt.Oda jött hozzám egy puszit nyomott a fejem búbjára majd elment,otthagyva engem és a kétségbeesésemet. Ne ne gondolj rosszra!Nem megy el sokáig!Hallottam,ahogy becsukódik a bejárati ajtó.Szóval nem viccelt.Nyugi,nyugi! Andy nem sokkal Jake távozása után jött be.

-Úgy gondoltam,hogy ha szeretnéd akkor nézhetnénk filmet-zavarodottsága megnevetettet. 

-Min röhögsz?-kérdezte tőlem arca már lángban égett.De én csak nevettem mint egy retardált fóka.Szerint azt fontolta,hogy elvisz egy terapeutához.Aztán kitalálta,hogy ő is nevetni szeretne ezért oda lépett hozzám és csikizni kezdett.A szememből már a könnyek folytak.De természetesen nem a fájdalomtól.

-Nhe mhár!-csapkodtam a srác hátát.De ő csak csikizett.

-Megadom magam!-feleltem megadóan. Mellem gurult,majd ott feküdt mellettem.Mind kettőnk arca kipirult volt. Végül mindketten Batman mellett döntöttünk.Elkezdtük nézni itt-ott szünetet tartottunk,amikor elmentünk enni.Este 10 felé már az ágyban néztük újra meg-újra a filmet.Együtt röhögtünk a részeken és nem zavart semelyikünket sem,hogy már kívülről fújjuk a mondatokat.Aztán elálmosodtam. Éreztem,hogy átkarol majd elaludtam.

 

                


2015. november 13., péntek

                                                                10.rész

Scarlett szemszöge: 

Nem tudom mi van velem.Az ölelés után olyan furát éreztem.Mintha...Mintha..Nem is tudom.Furcsa volt az biztos.Megköszörültem a torkomat.Majd megszólaltam. 

-Kérhetek valami kaját?Mármint izé.Éhes vagyok-feleltem zavartan.Kábultan bólintott,majd sietősen elhagyta a helyiséget.Ott ültem az ágyon mint egy rakás szerencsétlenség. Nem értem magamat.Mi van Jake-el és Andy-vel?Nem lehetek szerelmes egyikükbe sem.Ugye?Álmaiban sem gondoltam volna,hogy valaha is ez lesz velem.Elrabolnak,megvertek és szerelmes leszek.Ilyen a könyvekben és a filmekben van.Vagy mégsem.. Kitakaróztam,majd lábaimat a földre helyeztem.Csupasz talpaimat csikizte a puha pamut szőnyeg.Hiányzott az iskola.Mindig is orvos akartam lenni..Viszont nem mi döntjük el mi lesz velünk.Sajnos.

-Hát te mit csinálsz?-kérdezte Andy tőlem. Nem is hallottam,hogy bejön.Ijedtemben majd nem elestem,de sikerült megtartanom magamat.Hál'Istennek. Hallottam egy koccanást,majd egy meleg érintést éreztem a könyökömnél.

-Ne erőltesd magad-hangjában valami furát véltem felfedezni de nem tudtam hova rakni.Ez olyan mint egy kirakós. Nem tudod előre mit hova kell rakni,mindenre szép sorjában jössz rá. Megemelt,majd óvatosan az ágyra tett.Mintha egy törékeny porcelán baba lennék.Egy Batmanes pólót és egy fekete farmert viselt.A kezembe nyomott egy tányért amin pirítós volt megvajazva.Volt ott még kávé is.Sóvárogva nyúltam a pohár innivalóért. Számhoz emeltem,majd ittam belőle.

-Vigyázz!-felelte nekem a srác de késő volt.Köhögve tettem le a poharat az éjjeli szekrényre. 

-Ezh fhorró-lihegtem.Elkezdett röhögni.Neki dobtam a kispárnámat. Ő készülődött vissza dobni ezért eltettem az útból az ételt.Konkrét párnacsatába kezdtünk mi ketten.Közben átkokat szórtam rá,hogy ne üssön nagyot mert megverem.Ezen is kiröhögött.

-Igen?-kérdeztem kihívóan,majd kihúztam alóla a lábát.Sajnos nem vettem számításba azt,hogy ezzel a mozdulattal rám esik. 

-Te idióta!-ütlegelem a hátát,de ő csak röhögött felettem.Mást nem tud?

-Nem röhög!-kiabálom de én is mosolyogtam rajta. Aztán a szemeimbe nézett én az övébe majd......

2015. november 9., hétfő

                                                                9.rész

Jake szemszöge: 

Vártam míg Scarlett elalszik.Addig ott voltam a közelben,hátha történik vele valami.Szörnyen festett.Testét hegek-sebek borították.Végig simítottam az arcán,majd felálltam.Óvatosan kiosontam a szobából,majd egyenesen Andyhez mentem.Jinxx,CC és Ash most nincsenek itt. Kopogás nélkül nyitottam be a szobába. Biersack az ágyán ült és egy képet szorongatott.Juliet... Gondoltam.Kék szemeivel rám nézett.

-Ne kímélj-suttogta. Nem is kíméltem. -TE TOTÁL HÜLYE VAGY???MI A FENÉÉRT KELLETT EZT TENNED VELE??-ordítoztam vele.-Mit?Azt tettem vele amit érdemel..-suttogta,de hangja nem volt határozott.Inkább megtört. -Ide figyelj!Mikor felébred bocsánatot kérsz tőle!-mondtam neki.-Miért?-kérdezte tőlem.Hát az agyam eldobom! -Miért?Hogy miért?Az olyan természetes,hogy megerőszakolod?Jah és megvered??-kérdeztem idétlenül.Megvonta a vállát.-Ő nem Juliett.Ő nem fog elárulni!Még ki sem mehet ebből az átkozott házból!Szóval ha felébred oda mész és bocsánatot kérsz tőle!-feleltem,majd kimentem az ajtón.Utánam becsuktam,majd lementem a földszintre.Csináltam egy kávét,majd míg lefőtt addig felmentem Scar szobájába.Mikor benyitottam,valami hülyeséget motyogott,majd elkezdett sírni és ordibálni. Odafutottam hozzá,majd átöleltem.Úgy remegett mint a nyárfa levél.Próbáltam nyugtatni,ami többé-kevésbé sikerült is.A végén már csak szipogott.

-Mit álmodtál?-kérdeztem tőle.Csak a fejét rázta. Szóval nem mondja el.Értem.Kopogtak az ajtón.Scarlett kikiabált,hogy szabad de hangja egy egér cincogásra emlékeztetett.Andy volt az.Nyugtatásképpen végig simítottam Scar térdét,majd helyet cseréltem Biersackal.

Andy szemszöge:

Lelkiismeret furdalásom volt.Igen,jól hallottátok.Mikor megpillantottam a lányt az ágyon ülve össze törten életemben először éreztem azt,hogy ezt nem érdemelte meg. Szemei puffadtak-vörösek voltak a sírástól.Arca beesett.Holt sápadt bőrén a lila foltok elcsúfították. De nem zavart.

-Mit akarsz?Nem volt elég amit velem tettél?-hangja halk volt,de tisztán értettem mint mondott.Sóhajtottam egyet.-Bocsánat.Csak...-itt mindent elmondtam.A szavak jöttek maguktól én  pedig csak beszéltem és beszéltem.Ő türelmesen meghallgatott,mikor történetem végére értem átölelt.Igen átölelt.Valami furát éreztem.Érintése helyén bizseregni kezdett a bőröm.Mi van?? 

2015. november 5., csütörtök

                                                         8.rész

-Scarlett nem lennél a...?-nem fejezhette be,mert Andy toppant be az ajtón.Mi van?Na ne szórakozzatok velem!Szemeiben egy cseppnyi féltékenységet véltem felfedni amit,ki is mutatott.

-Nem azért van itt mert randizgass vele!Sőt!Mint a főnök el döntöm mostantól hol lesz.-vigyorog rám gonoszan.Na álljon meg a nászmenet! Lábaimat,letettem a földre majd botladozva de a magas ember elé álltam. -Te.Neki.Nem.Parancsolsz-tagoltam le lassan a szavakat.Jót röhögött rajtam. De engem nem érdekelt.Pofon vágtam,olyan erővel,hogy arca elfordult az ellenkező irányba.Szemei elfeketültek,majd rám nézett.

-Nem azért vagy itt,hogy barátokat szerezz!Főképp,hogy randizgass.Egy dolog végett vagy itt-mosolygott mindentudóan.Undorodva néztem rá. Hát ezt nem gondolta komolyan!Ugye?Hátrálni kezdtem,mikor közeledni kezdett Andy.Jakebe botlottam,aki védelmezően körém tette karjait. De nem értünk ellene semmit.A zsiráf leszólt Ashnek aki lefogta Jaket,majd engem kirángatott az óriás.Nem érdekelte,hogy fáj az oldalam ő csak vitt a szobája felé.Kiabáltam,minden szitok szót felhasználtam ellene,még ütöttem is!De semmi....Az ajtóját kinyitotta,belökött rajta én majdnem sírtam a fájdalomtól,de tűrtem és tűrtem.Nem volt ott Jake nem segíthetett.Tudjátok aki gyenge az elbukik.....A következő órákban igen órákban a fájdalom összes arcát éreztem. Majd mikor megunta Andy,hogy sikítozok és kiabálok Jakehez küldött mondván "majd később folytatjuk".Mindenem fájt,az ajtót sietősen nyitottam ki de mikor becsuktam összeestem.A puffanásomra Pitts is előjött.Oda futott hozzám,majd menyasszony pózban felkapott és vitt. A mellkasára hajtottam a fejemet és sírtam.Szegény azt se tudta mit kezdjen velem!Az ajtóját a lábával belökte,közben átkozta társát majd lefektetett az ágyra. Sürgött-forgott körülöttem hozott vizes borogatást is.Este felé menetelt az idő,mikor elaludtam.Természetesen rémálmom volt.Mi más lenne?? Arra keltem fel,hogy valaki lefog és csitítgat.Rögtön átöleltem az illetőt. Beszippantottam Jake ismerős illatát.Megnyugodtam.A hátamat simogatta miközben megnyugtató szavakat suttogott nekem.Természetesen ezt az idilli pillanatot is meg kellett törnie valakinek......



2015. november 1., vasárnap

                                                        7.rész

-Scarlett!Scarlett ébredj már!-érzem,hogy valaki a vállamat rázogatja.Ő biztos Jake.

-Mi van?-motyogom erőtlenül,majd felakarok ülni.Hideg kezei visszanyomtak az ágyra. 

-Ne mozogj!-hangja óvó volt. Bólintottam,majd nagy nehezen kinyitottam szemeimet.Senki más nem volt benn,csak Pitts és én.

-Mi történt?-kérdeztem tőle.Hangom rekedtes volt.Az oldalam irtózatosan fájt.Barna szemei engem fürkésztek kíváncsian.

-Meglőttek.És öhm elájultál-hangja aggodalommal volt tele.Megfogtam a kezét,ami az enyémhez képest óriási volt.Mi a fenét csinálsz?Scar!Ő egy gyilkos!Korhol le a bensőm. De már nem hittem neki.Az érintés hatására ismeretlen érzés lett úrrá a gyomromban.Nem!Nem!Nem és nem!Nem lehetek szerelmes.....Ugye? 

-Kérsz valamit?Enni?Inni?

-Vizet.-feleltem,de hangom a szokásosnál is halkabb volt.Bólintott,majd az ágy melletti székről felállt, és távozott.Addig próbáltam rendbe szedni magam.A ruha amit viseltem nem volt ismerős.A póló Jake tulajdona lehet,hisz az illatát bárhol felismerném.A szoba picit kupis volt,de mit várunk egy fiútól?Az ablakon keresztül csak a Hold sápadt fénye világított be.Szóval este van.  Felakartam ülni,amit nehézségek árán sikerült is. Viszont,épp ekkor nyitott be a srác,szóval irtó gyorsan mellém lépett. A vizet letette a mellettem lévő éjjeli szekrényre,majd megint vissza nyomott.

-Így hogy igyak?-kérdeztem szarkazmussal.Picit eltűnődött,majd belátta igazam van.Megint neki rugaszkodtam az "üljünk fel!" hadműveletnek,majd pici segítséggel de sikerült.Viszont,Jake keze megcsúszott és ajkai iszonyatosan közel voltak az arcomhoz. Na most,mivel az agyam el bukta ezt a csatát és a szívem győzött,megcsókoltam.Igen!Tudom!A pillangók boldogan repdestek körbe-körbe a gyomromban. Levegő vétel hiányában muszáj volt elválnunk. Kipirult arccal néztem rá.Még soha életemben nem csókolóztam.Magyarázkodni akartam,de ő legyintett.Arcáról sütött a boldogság?Na jó nem elég,hogy magamat nem értem de még őt sem!A csend ami letelepedett közénk nem volt kínos.Mindkettőnk gondolkozott,én pedig a vízért nyúltam.Óvatosan a számhoz emeltem,majd ittam belőle.Nagyon jól esett.Ekkor megkérdezte Jake,hogy:

-Scarlett nem lennél a...?-

Igen,ez egy rövid nagyon rövid rész lett de szerintem sok kérdésre kaptok benne választ.Remélem tetszett :) 

2015. október 31., szombat

                                                           6.rész 2/2

Az ajtón Jake lépett be.

-Ash innentől majd én átveszem-hangjában mintha egy kis élt lehetett volna hallani.De nem volt más választása Ashleynek lelépett.Idegesen.Helyét át vették.Jaj, össze dől a világ! 

-Mi a teljes neved?-kérdeztem mikor elém ért.

-Pitts-feleli,majd valamit elő vett a pulcsija alól.Azt hittem fegyvert.De nem.Egy smink dobozt.

-Azzal te mit akarsz?Halálra akarsz sminkelni?-kérdeztem röhejesen.

-Psszt!-suttogja,majd felnyitja a kis dobozkát.Tud sminkelni?Mi a fene?

-Figyelj,azt kell eljátszanod,hogy megütöttelek.Szóval mikor kenni kezdem az arcod kiabálj.Vagyis csináld amit szoktál-mosolyog rám kedvesen?Már végképp nem értettem,mi van vele.De tettem mit mondott.Amint a bőrömet érintette az ecsettel kiabálni kezdtem.

-Idióta!-hangomba még egy kis élt is sűrítettem.A végére szinte elment a hangom de megérte.Meg ismertem Pitts kedves oldalát.Ő más.Benne van emberség.

-Jó azt hiszem készen vagyunk.Hogy tetszik?-kezében a telefonját tartotta,majd elől kamerán megnézhettem a végeredményt.Meghökkentem.Egy élethű monokli folt volt a bal szemem alatt,és mű vér a kezemen.Mint akti alaposan helyben hagytak.

-Hogyan hálálhatom meg?-magamat is megleptem ezzel a kérdéssel.Megrázta a fejét.

-Ennyi a minimum ha már itt vagy-feleli,majd eloldozza a kezeimet.A kötél piros nyomokat hagyott csuklómon.Mikor ráálltam a lábamra majdnem összeestem.Jake rám nézett. 

-Baj van?-kérdezi tőlem.Legyintettem.Hiába nem vert meg,nem leszek a barátja.Attól még gyilkos marad.Lassan,bicegve mentem fel az emeletre. A férfi kinyitotta előttem az ajtót,majd kitessékelt. A többiek rám néztek.Andy elismerően bólintott.Beszóltam neki.-Mi van nincs jobb dolgod mint bólogatni,amiért megvertek?Chö-hangom gúnyos volt.Ha szemekkel ölni lehetne már rég a temetőben lennék. De mivel nem,ezért húzhatom az agyát.Azt hittem békén hagynak.Igen, hinni a templomban kell. Leakartam ülni,de messzire a bunkó ötöstől.Természetesen nekem nincs beleszólásom semmibe.Még abba se,hogy hova üljek le. 

-Miért oda ülsz?-kérdi a zsiráf.Megvontam a vállam.

-Mert pszichopaták vagytok?-kérdeztem felvont szemöldökkel.Már kezdtem azt hinni,hogy leülhetek és elmélkedhetek az élet nagy dolgain de nem,ez sem talált.Mivel ma már KÉTSZER visszaszóltam,a felhőkarcoló(vagyis Andy) megragadta a csuklómat,majd kíméletlenül elkezdett felfele húzni.Vagy hússzor elestem volna,de ő megtartott és vitt.Meghitt pillanat.... Megálltunk egy fekete ajtó előtt,amit kinyitott majd belökött.Hatalmasat zakóztam.A kezemet a fejemhez raktam,felfogva az ütés erejét.A srác,felhúzott majd megütött.Egyszer,kétszer,háromszor.A fejem sajgott és a kezem is.Egy ideig csillagokat láttam. 

-Nincs jobb dolgod,mint egy nőt verni?-kérdeztem miközben egy jó adag vért köptem rá.Nos ezzel sem nyertem nála piros pontot el.Az utolsó ütést ököllel mérte rám.Egyenesen neki estem az éjjeli szekrényének.Szédültem.Hányingerem volt.Éreztem a fémes ízt a számban.Kiabálásokat hallottam,majd valaki betörte az ajtót és karon ragadott.Hallottam egy lövést,majd elvesztettem az eszméletem.

 

2015. október 30., péntek

                                                         5.rész 1/2 

Scarlett szemszöge: 

Az éjszaka nyugisan telt.Vagyis addig,amíg el nem aludtak a srácok.Jake mellettem szuszogott aranyosan.Mi van? Aranyosan??Na jó erre ne is gondolj! Meztelen lábamat,le helyeztem a padlóra,majd óvatosan felálltam.A pamut szőnyeg elfedte lépéseim zaját,szóval az ajtóig zökkenő mentesen telt az utam.Megfogtam a kilincset,majd lenyomtam.A szoba bejárati ajtaját,kinyitottam és kiléptem rajta.Semmi.Mindenki alszik.Nesztelen lépésekkel haladtam.

-Közel a cél...-suttogom.A lépcsőkön lementem,majd egyenesen az ajtóig mentem.Nagy meglepetésemre nyitva találtam azt.Nem érdekelt,hogy bármi elvághatja a lábamat a lényeg,hogy ki jussak innét. Már épp mentem volna ki,mikor meghallottam magam mögül egy álmos hangot. Ó,Istenem! 

-Hova-hova?-Ashley hangjában kíváncsiság bujkált. Nekem se kellett több,mint akinek az élete múlik rajta futni kezdtem.Be,egyenesen az erdőbe.Megannyi horzsolást szereztem.A karom és a lábam is vérzett.Lépéseket hallottam mögülem.Az oldalam szúrt.Nem érdekel!
Az orrom hegyéig sem láttam,de ez zavart a legkevésbé. Elestem.Sajnos épp egy lejtőn akartam át menni sikertelenül.Ahogy estem,úgy vertem be egyes testrészeimet.Mikor megálltam,alig volt erőm felállni,de mellettem volt egy fa,felhúzódzkodtam,majd próbáltam nem elájulni.Késő. A léptek mögöttem álltak meg.Jake hangja megtörte a hátborzongató csendet. 

-Sajnálom-suttogja,majd éreztem,hogy valamit az orromhoz szorít.Nem akartam!Tiltakozni sem volt erőm,nem hogy küzdeni. Vettem egy levegőt megadásképpen,majd szemhéjam lecsukódott engem pedig elnyelt az álom. 

Jake szemszöge: 

Ashley keltett fel minket,miszerint Scarlett menekülőre fogta.Az erdőben nem juthat messzire.Mindenki felvett egy ruhát,majd indultunk utána.Hallattuk,hogy merre megy.Követtük.Természetesen senkinek nem hiányzott egy kis fogócska,de nincs mit tenni.Átkozott gyors!De megtörtént a baj.Elesett. Lassítottunk a tempón.Ilyen sebekkel nem fog tudni elmenekülni.

-Ezek után,jobban tennéd ha figyelnél rá-morogja Andy,miközben lassan sasszézva lementünk a lányhoz.Egy fa mellett támaszkodott.CC a kezembe adta a kloroformot és a kendőt.

-Sajnálom-suttogtam úgy,hogy csak ő hallja majd az orrához szorítottam a kendőt.Megadta magát.Ájultan esett össze.Felkaptam menyasszony pózba,majd elindultunk vele.Haza felé senki sem szólalt meg,amit megértettem.Látszott,hogy a lány komolyan gondolja,hogy megszökik.Mikor megláttam a házat,megkönnyebbültem. Belöktem a bejárati ajtót,majd elsőnek léptem be a házba.A karjaimban fekvő lányt,letettem a kanapéra. Jinxx feloltotta a villanyt. A látványtól mindannyian elszörnyedtünk. Scar teste sebekkel volt tele.A lila foltokból sem volt hiánya. Andy rögtön felszaladt egy elsősegélynyújtó táskáért.

-Add már ide!-idegeskedtem,majd Biersack kezéből kikaptam a táskát.Kinyitottam,majd a fertőtlenítőért nyúltam.Rutinosan fertőtlenítettem le a sebeit,majd kötöttem be őket.

-Mi legyen ezek után?-tettem fel a költői kérdést.

-Semmi.Nincs túl jó passzban ahhoz,hogy megszökjön még egyszer.Viszont!Mivel már majdnem sikerült neki muszáj lesz elbeszélgetned vele-feleli Andrew. Megráztam a fejemet.

-Én biztos,hogy nem!Nem vagyok képes rá!-feleltem.Hangomban kétségbeesés bujkált. Ha én nem,akkor majd Purdy fogja.Ó a fenébe már!

-Srácok ezt ne most!És ne így!Ha felébred akkor majd megbeszéljük-Chris törte meg a kínos csendet.Szokás szerint megint igaza volt.Megvárjuk amíg fölébred. 

Scarlett szemszöge: 

Minden egyes porcikám égetően fájt. Szemeimet résnyire kinyitottam.Tehát nem álom.Tényleg elraboltak. Felakartam ülni.Egy fájdalmas nyögés kíséretében végre hajtottam tettemet. Jake bűnbánóan felém nézett.Mi van???

-Figyelj.Tudod mi volt a szabály nem?-kérdi tőlem a zsiráf.Bólintottam.Tudtam mi lesz,ha nem sikerül megszöknöm. 

-Csináljatok amit akartak.Úgy sem érdekel.Egytől-egyig mocskos,pszichopata gyilkosok vagytok,akik csak azért rabolgatnak nőket,mert tudják,hogy a saját neműket nem győznék le-fejtem ki véleményemet vakmerőn.Ashley felvonta a szemöldökét. 

-Azt hiszed,hogy mi nem öltünk férfiakat?-kérdi Andy.Megvontam a vállamat. 

-Nem hiszem,tudom-ajkamat gúnyos mosolyra húztam.Nem válaszolt,csak bólintott egyet.A csaj nevű,felém lépett,majd minden óvatosság nélkül felállított. 

-Te paraszt!-kiáltom,mert a lábamba belenyilallt a fájdalom.Ő csak mosolygott ezen,majd elkezdett "terelni" engem egy vas ajtóhoz.Kikerekedett szemekkel néztem előre.Oda én be nem teszem a sérült lábaimat!Hát ez komplett,emberszabású hülye!De mindhiába,a férfi belökött az ajtón,majd kulcsra zárta azt.Feloltott egy villanyt.A látványtól elszörnyedtem.

-Te szadista..-nem fejezhettem be ócsárolását,majd szó szerint rálökött egy székre. Megfogott egy kötelet,majd a kezeimet a karfákra kötötte. Nem tudtam mit akar,de az 100%,hogy nem az időjárásról akar beszélni. Eltűnt egy oszlop mögött. Féltem.Az ember a horror film nézése közben fél.Viszont ha ilyen helyzetbe kerül,megtapasztalja a félelem igazi valóját. Itt nem monitoron keresztül nézed,hogy holmi szellem vagy démon megöli az embereket.Itt szemtől-szemben állsz egy gyilkossal.És ez nem film.Ez a valóság.Hacsak nem drogozol. Mert akkor láthatsz csillám pónikat is akik szivárványon ugrálnak. Előlépett egy számomra ismeretlen tárgyal a kezében.Egy biztos,az nem ahhoz kell,hogy sütit süssenek vele!

-Mit akarsz te azzal?-böktem fejemmel a hegyes tárgy felé.Elmosolyodott. Min kell ezen mosolyogni?-Te elmegyógyintézetbe való vagy!-mondtam vinnyogva.De ő csak megvonta a vállát.Épp támadni készült vele,mikor betoppant.....

2015. október 29., csütörtök

                                                                   Köszönet 

Azta!Hol is kezdjem? Azt hittem,hogy talán 100 lesz a megtekintések száma,erre kétszer nagyobb lett.Leírhatatlanul boldog vagyok :) Egyszerűen nem találok szavakat.Ma is nyolcvanan benéztetek :) Nagyon hálás vagyok nektek :3 <3 



                                                               4.rész

A következő ütést vártam,de nem kaptam.Jake (azt hiszem így hívják) óvatosan,mintha egy porcelán babát fogna karjaiban vezetett fel valahova. 

-Mit akarsz tőlem?Nem vagyok semmire sem jó!Engedjetek el!-suttogtam kétségbeesetten.Szemeimmel végig pásztáztam a folyosót.A bal és a jobb oldalon egyaránt sok ajtó foglalt helyet.Minek ennyi szoba? A férfi magával szembe fordított. Szemei pajkosan csillogtak.Ez nem jelenthet jót.

-Scarlett-ízlelte a nevemet. Próbáltam ujjait lefejteni a kezemről,de nem sikerült. Kezdett fogyni a türelmem.Ő valahogy más volt mint a többi.Ugyanúgy veszélyesnek nézett ki de mintha az ő szemeiben még egy kis emberséget is fel lehetne fedezni.Nem nézhettem örökre az íriszeit,mert óvatosan húzni kezdett egy szoba felé.Az ajtót kinyitotta előttem,majd bevezetett.Féltem.De nem tett semmi erőszakosat,csak adott ruhát és elküldött fürdeni.A fürdőszoba hatalmas volt.Volt ott egy egész alakos tükör.Félve belenéztem.Elszörnyedtem a saját látványomtól. Arcom hulla fehér volt de egy piros folt még jobban elcsúfította,ajkaim kiszáradtak-cserepesek voltak,hajam kócos.Kényszerítettem magam,hogy elfordítsam a tekintetem a tükör képemről.A kád felé fordultam.Fáradság lett úrrá rajtam. Oda léptem a csaphoz,majd megengedtem a hideg vizet.Öntöttem bele tusfürdőt majd levetkőztem.A fehérneműknél hezitáltam. Végül levettem azokat is.A csapot elzártam,majd beültem a fehér sarokkádba. A víz hőmérséklete kellemetlen volt,de nem tehettem mást.A hajamat megmostam,találtam ott sampont és nem zavart,hogy csak férfi márkás volt.Nem időztem sokat,hamar lefürödtem.Aztán rájöttem,hogy nincs benn törülköző. 

-Óh,ne ezt ne..-suttogom.Nem mehetek ki vizesen! De pucéran sem. Hallottam,hogy valaki bekapcsolja a tévét. Én aztán ki nem kiabálok! Olyan 20 perce ülhettem benn a hideg vízben mikor valaki kopogott.

-Öhm,izé jól vagy?-kérdi Jake. 

-Uh,hoznál be egy törülközőt?-kérdeztem vissza zavartan.Kuncogást hallottam,majd nyílt az ajtó.Eltakartam magamat.

-Nem tudsz újat mutatni-feleli,majd akár milyen furcsán is hangzik belenyúlt a vizembe.Jó lehet,hogy vacogtam de na! Minek kell belenyúlni? 

-Ez jég hideg!Normális vagy?Siess!-tapsol,majd kimegy. Így tettem.Leengedtem a vizet,kimostam a kádat majd felöltöztem. Kiléptem az ajtón,be a szobába.Haboztam az ágy előtt állva. A férfi rám nézett. Pontosan az arcomra. Megpaskolta maga mellett a helyet. Bátortalanul leültem mellé.Ujjával óvatosan végig húzta a pofon helyét.Felszisszentem. 

-Fáj?-kérdezte tőlem.Megráztam a fejemet.Túlságosan is sebezhető vagyok előtte!Nem szabad!Ő egy gyilkos.Vagyis azt hittem....

2015. október 28., szerda

3.rész

                                                  3.rész

-Eladva..-a végére már nem figyeltem.Lefagytam.A bensőm sikítozott,hogy induljak és meneküljek.Így tettem.Kifutottam az ajtón,végig a folyosón de nem jutottam messzire.Valaki megrántotta a karomat,így elestem.-Ezért,még számolunk-suttogja a fülembe egy rekedtes hang,majd talpra állított.Rángatóztam,ütöttem és sikítoztam,de ezzel csak felhergeltem őket.Öten vannak.Mindannyian fekete,bőr ruhában virítottak. Ijesztő tekintettel néztek végig.

-Undorítóak vagytok-köptem feléjük a szavakat.Az egyikük válaszolt. -Most nem csináltunk semmit,majd ha haza értünk.Akkor már mondhatod!-kacsint rám.Barnás-fekete haja eltakarta a bal szemét.Rám tört a hányinger.Megijedtem. Éreztem,hogy elfehéredek.Ugyanazon az úton mentünk ki,mikor behoztak.Egy fekete kisbuszba szó szerint belöktek. -Tuskó..-morgom,majd az ablak mellé csúsztam.Mellém a megfenyegető férfi ült.Éreztem,hogy szemeivel engem vizslat. -Nem esnek ki a szemeid??-kérdeztem flegmán.De nem hagyta abba.Annyira,de annyira felképelnem. De nem tehetem.Most nem.A sofőr,aki kétszer olyan magas volt mint én megszólalt.Rükvercbe tette a kocsit,majd elindultunk. -Néhány szabály:Megszöksz amit kétlek de ha esetleg sikerülne,megtalálunk de abból nem lesz köszönet-néz hátra a visszapillantóból. A szavak csak kicsúsztak a számon.-Oké zsiráf..-feleltem gúnyosan.Kicsit mosolyogtam is. Igen,normális ember szerintem csöndben bólintottak volna de én nem más vagyok. Nem tudtam merre megyünk,mert sötétíttet volt az ablakom.Meg nem volt rajtam kontaktlencse.A mellettem ülő férfi belesuttogott a fülembe. -Ezért még számolunk-hangjától kirázott a hideg.-Jaj,tudsz számolni?-néztem rá angyali tekintettel. Vonásai megkeményedtek.Így a félhomályban megrémisztőbben néztek ki.Kényszerültem egy picit hátrébb csúszni,de nem segített sokat. -Ash,hagyd majd elintézzük otthon-mondja a mellette ülő srác.Az ő kinézete picivel barátságosabb volt mint a zsiráfé.. -A második:Amit mondunk az úgy van és azt kell tenned.Ha ellenszegülsz,akkor büntetés lesz-feleli az anyós ülésen ülő férfi.Még mindig volt erőm vissza szólni.-Beállítotok a sarokba?-kérdeztem "kedvesen". De nem törődtek vele. A mellettem ülő szólalt meg.-Ha megpróbálsz megütni minket,akkor is büntetés lesz a vége-feleli nekem. Most ismét felé fordultam. -Kapd be!-mutattam be neki.Szinte már vérben forgó szemekkel néztek rám.De én csak mosolyogtam győzedelmesen.Arra kaptam fel a fejemet,hogy valahol leparkoltunk.A zsiráf kiszállt,majd kinyitotta az ajtót előttem.-Üdv a Pokolban.-suttogtam magamnak,majd felnéztem az "otthonomra". -Indulj-rántott egyet rajtam valamelyik. De én csak álltam megkövülve.Mit vártam? Lepukkant,ősrégi házat? Igen.Viszont egy 2 emeletes,hatalmas kerttel és technikai felszereltséggel el látott ház előtt álltunk.Egyikük megunta,hogy ott állok mert a vállára kapott.Hiába akartam kiabálni nem voltak szomszédaik. Csak ott csüngtem egy srác vállán és vártam a végzetemet. Beléptünk a házba,majd ott letett. -Mi a nevetek?-kérdeztem hirtelen. -Jake-feleli az,aki felkapott a vállára. -Ashley-mondta az,aki mellettem ül.Igyekeztem nem elröhögni magam a nevén.Sikerült.-Andy-bólint a zsiráf. Jó,tudom röhejes név de akkor is magas!-Én Jinnx vagyok-mosolyog rám kedvesen(?) az ötödik tag.Bólintottam. -Engem Chrisnek,de CCnek is szólíthatsz.-mosolyog ő is-Engem Scarlettnek hívnak-vonom meg a vállamat. Ott álltam a nappaliban és a szökési útvonalamat terveztem. -Nem szöksz meg.Nem tudsz-mintha a gondolataimban járt volna Jake. -Mit akartok tőlem? Találtok ezerszer szebb lányt is. Meg amúgy is! 1000$?Miért nem raboltok el egy lányt? Na jó ezzel nem azt akartam mondani,hogy csak úgy kedvetekre rabolgassatok-felelem zavartan.A zsiráf,más néven Andy megszólalt.-Megvettünk,innentől kezdve azt csinálunk veled amit akarunk-mondja nekem sokat mondóan.-Mit képzeltek ti magatokról?Nem egy tárgy vagyok!-ordibáltam velük.Ashley pofon vágott.Keményen. Arcom az ütés erejétől,elfordult.Éreztem,ahogy lángba borul az arcom.Az arcom szinte égett a fájdalomtól.-Gyűlöllek titeket!Mocskos,undorító gyilkosok vagytok egytől egyik!Rohadjatok meg a pokolban!-kiabálok velük.Ami utána történt arra nincsenek szavak.              

2015. október 21., szerda

2.rész

 Nem tudom hol vagyok. Fázok,fáj a fejem és a kezem. A szemeimet lassan nyitottam ki. Ami a szemem elé tárult az a sötétség volt. A földön ültem,kezeim egy oszlophoz voltak kötve. Szóval ezért fájt a kezem.... A levegő nem volt túlságosan hideg,de  meleg sem volt. A sarokban megpillantottam egy kamerát. Onnan tudtam,hogy az egy kamera mert pirosan jelzett. Be van kapcsolva. Gratulálok Sherkolck! Hallottam,hogy nyitódik az ajtó. A hirtelen jött fény majdnem kiégette retináimat. 1 alakot láttam magam előtt. Olyan 50 év körüli lehetett.  - Mit akar tőlem?-kérdeztem idegesen. Fel kacagott.- Semmit édes. Én semmit-feleli,majd felállít. Mi az,hogy Ő semmit? Akkor ki? Eloldozta a kezemet,majd bekötötte a szememet. Féltem. Leesett,hogy ki volt ő! -Nyugi drágám. Mondtam,hogy én nem bántalak-suttogja nekem,majd tovább "vezet" engem. Amint kiléptünk a szabadba próbáltam hallgatózni. Hátha valami elárulja hol vagyok. Csalódnom kellett. Beültetett egy kocsiba,becsapta az ajtót majd ő is beült. A jármű elindult,majd a kerekei csikorogva útnak indultak. Nem kérdeztem semmit. Nem tehettem. - Csak pár szabály. Ahova viszlek,jobb ha csöndben maradsz.Nem szeretik a hangos,rendetlen lányokat. -Az,hogy mi lesz veled nem én döntöm el. Hanem az,hogy ki vesz meg.-feleli nekem.Várjunk? Mi van?? Ordítani tudtam volna.Mi vagyok én?? Nem egy olcsó portéka amit el kell adni. Egy élő,érző emberi személy vagyok.Csak,hogy ezekkel nem törődnek. Éreztem,hogy fokozatosan lassul a kocsi,majd végleg megáll. - Leveheted a kendőt. Innen már nem szöksz meg-szólal meg ismét. Levettem a szememet eltakaró rongyot.A látvány ami elém tárult egyszerre volt ijesztő,és elrettentő. Egy 2 emeletes ház előtt álltunk. Itt-ott már mállásnak indult a fal. Az ablakok betörtek. Nem ismertem ezt a környéket. A ruha mit viseltem a tegnapi volt. A férfi taszított rajtam egyet majd "bevezetett" a házba. Ott egy hatalmas,kigyúrt állat vitt tovább. Ajtók mellett haladtunk el. Volt ahol kiabáltak. Eladva! De volt ahol éppen licitáltak. Szökni sem volt esélyem. Megálltunk egy szürke vasajtó előtt,amit kinyitott és belökött rajta. Tucatnyi velem egykorú volt benn a kis helységben. Mindenki arcán félelem tükröződött. Egy szőke hajú lány elém lépett és a kezembe nyomott egy szürke ruha szettet. Elfogadtam,majd felvettem. Leültem egy nálam fiatalabb lány mellé. Néztünk ki a fejünkből. Nem tudtam sírni. Nem voltam szomorú. A testemet a harag fűtötte. És a düh. Nem tudom mennyi idő telt el azóta amióta itt vagyok,de egyre fogytunk. A végén már csak 3man ültünk benn a kis helyiségben és vártuk a végrendeletünket. Amikor az én nevemet mondták megijedtem.De nem volt mit tenni. Egy férfi alkaron ragadott és elrángatott egy másik szobába. Ott körülbelül 20 ember tartózkodott. Egy kis ki emelvényre kellet rá állnom. Elkezdődött. 

- 100$!-mondja egy férfi. Nem vehettem szemügyre mert a következő ár is elhangozott. - 10000$-hangzik a sarokból egy hang. Senki nem licitált tovább. - Akkor eladva......

2015. október 20., kedd

1.rész

 -Nos tehát akkor hány csont van az emberi testen?-teszi fel a kérdést a tanárunk. Mindannyian a fejünket törtük,mikor beugrott a válasz. Fel is emeltem a jobb kezemet jelezve,hogy én megtudom mondani a helyes megoldást. A tanár úr felszólított. -Pontosan 206-felelem. Páran összesúgtak a hátam mögött,hogy stréber. De ugyan már! Ha az ember orvosi karon tanul akkor ez nem alapvető?? -Igen. Scarlett esetleg nem akarsz besegíteni nekem? Ma hoztak be egy kényes esetet. Több szem többet lát-mosolyog rám. Rögtön beleegyeztem. Nem törődtünk ezzel a témával tovább,mert mentünk a következő anyagra. Az óra végén,mindenki totál fáradtan hagyta el a termet. Kivéve én. Az iskola ahova járok hatalmas és modern. Itt felkészítenek,hogy mit kell tenni ha esetleg elájul valaki. Vagy eltör valami testrészünk. Ilyenek. Amúgy maga az épület 1986ban épült. De mostanra már teljesen megváltozott.Sokat merenghettem,mert már csak arra eszméltem fel,hogy valaki a kezét a szemem előtt lengeti. Megráztam a fejemet és vissza tértem a "valóságba". -Jól vagy?-kérdezi aggódóan Mr.Raynolds tőlem. - Igen. Na akkor mehetünk?-kérdeztem vissza. Kicsit habozott,de bólintott és elindultunk. Nem kellett sokat mennünk,mikor megérkeztünk a várt épülethez. Ott bementünk,majd onnantól követtem a tanáromat. Sokan köszöntek nekem. Ismernek már. ---A VIZSGÁLAT UTÁN---Az akit meg kellett néznem egy gyilkosság áldozata volt. Sokan látnak a filmekben/sorozatokban halottakat. Hiába élethű,de amikor szemtől-szemben vagy egy hullával akkor már minden más. Megtudtuk a nevét,csináltunk toxikológia tesztet is ami kimutatta,hogy nagy mennyiségű drog volt a vérében. Kissé sokkolódva indultam haza. Anyának szóltam,hogy kések amit megértett. Összehúztam magamon a ruhámat majd elindultam. Az égbolt sötét volt és kiszámíthatatlan. Mintha pontosan ezt akarná. Olyan érzésem volt mintha követnének. -Nyugi Scar. Nem lesz bajod..-nyugtattam magamat. Már kezdtem megnyugodni,mikor éreztem,hogy valaki valamit az orromhoz szorít. Ez biztos kloroform.Szabadulni akartam az illető erős szorításából de nem sikerült. -Scarlett vegyél levegőt. Így is-úgy is elrabolunk-hallom a férfi hangját. Válaszolni akartam,de ezzel levegőt is vettem. Túl késő volt. A látásom elhomályosult,testem elernyedt és elájultam. Istenem most segíts meg!

2015. október 18., vasárnap

                                                     Fülszöveg

Scarlett Sky átlagos lány. Jól tanul,sohasem szeg szabályt mindig hazaér a megbeszélt időpontra. Egy napon,minden megváltozott. Hazafelé tartott,mikor elrabolták.Foggal-körömmel küzdött az ellen,hogy "ágyast" csináljanak belőle. Természetesen sikertelenül. De kik azok akik elrabolták őt? És mit akarnak tőle?

Witaj